Modern tánczene

Nem kell félni, nem a honatyák valamelyikére gondolok, csak egy vicces fordítás jutott eszembe még a Kevin és Perry című filmből, ahol az Ibizai Ministry-s bulit úgy fordították, hogy ,, ahol a miniszter mixel ,,  Nos egyre több Ministry of Sound-os bulit találni Pesten is, és egyre több Ministry-s Dj látogat el kishazánkba. Ennek csak örülhetünk, hisz a MOS egyet jelent a minőséggel, az egyediséggel. Aki kedveli a kiváló house zenét, annak megfelelő választás egy Ministry-s buli. Angliában a legnagyobb partysorozatok egyike, ami nyáron Ibizán is székel, remélhetőleg nálunk is egyre több ember fedezi fel ezeket a bulikat és megismeri a MOS-os életérzést.

Félreértés ne essék, nem álltunk át fikázó bloggá, szeretjük a zenét, élvezzük, de kérem, ki az aki még most is úgy tombol egy olyan számra, amit akarva akaratlanul ötször hall egy ember egy nap, aztán este elmegy bulizni, a DJ - "na most odabaszás jön" szöveggel betolja Sarah McLeod He doesn't love you című számát. Kiváló szám volt, és lenne is, ha mértékkel játszották volna, ez a sorsa egy számnak ha bekerül a limonádét játszó kereskedelmi rádiókba - szarrá játsszák. Annyi a szerencse, hogy általában Tommiboy remixét preferálják, így a véleményem szerint sokkal jobb Hook N Sling változat még hallgatható.
Ez különösebben nem rossz azoknak, akik kedvenc slágerüket szeretik egy nap 50szer meghallgatni, egy hét múlva már úgy is egy másik szám lesz az, amit egész nap pörget a lejátszójuk, akik azonban szeretik módjával, mértékkel hallgatni az adott kedvencüket, hogy egy év múlva is ugyan úgy élvezhessék minden percét, azoknak nem biztos, hogy kedvez, hogy félóránként viszonthallják a rádióból. Már akkor felordítok, hogy TILTSUK BE!, amikor meghallom a "kenjufilitkenjufilit"-et, ami igaz csak hirtelen felindulás, de lehet, hogy egy "kenjufilit" mentes hónap után örömmel hallanám viszont ezt a számot is...

Elég rég berobbant már a köztudatba ez a szám, viszont gyakrabban csak mostanában játsszák, most viszont kötelező darab minden órában, minden rádióban. Sajnos... Az egyik kívánságműsorban előre felhívta a figyelmet a műsorvezető arra, hogy most egy őrületes szám következik, és csak gratulálni tud a betelefonálónak, hogy ilyen kiváló ízléssel rendelkezik. Ez a szám szerintem gyalázat, egy átlagos zeneszerkesztői ismeretekkel rendelkező egyén 5 perc alatt összedob egy ilyet. Monoton, sivár hangminták, csak egy valami miatt lett nagy a sikere - a harmónika miatt. Hú de nagy innováció, betenni egy harmónikát egy mondhatni modern tánczenei alapokkal rendelkező zenébe.. Az elképzelés nem lenne rossz, de a megvalósítást tovább nem is minősítem. Szánalom ez a szám, ennek ellenére nagyon sokan szeretik, nevesebb DJ-k is játsszák. Limonádé, karfiol zene, ha havonta egyszer hallanám talán elviselhetőbb lenne, de így utálatot vált ki belőlem Samim Heater-je.

Minimum az elmebeteg gyilkos jelző illeti azt, aki egy szórakozóhelyen ilyet tesz. Főleg ha egy ilyen neves DJ kever, mint Carl Cox. Mit nem adnék, hogy láthassak egy ekkora kaliberü DJ-t játszani, egy másodpercre sem csuknám be a szemem, nehogy valamiről lemaradjak, egyesek meg csak azért mennek, hogy balhézzanak, embereket öljenek.
Sajnálom a hozzátartozókat, de a DJ-t is, mert ez valamilyen szinten a szervezők hibája, ugyanis jobban odafigyelhettek volna ki mit visz be magával.
Itthon is egyre több helyen van fémdetektor, ami ugyan lassítja a bejutást, de prevenciónak megfelel. Aki ennek ellenére is szórakozás helyett a balhézást választja, annak azt kivánom, hogy tapossa agyon a felbőszült tömeg!

Ebben a bejegyzésben szeretnék pár aktuális slágerről írni.
Szeretem ezt az időszakot így nyár után, szerintem kedvez a minőségi zenét kedvelőknek, azt figyeltem meg, hogy ilyenkor már nem olyan slágerorientált a szakma. Nyár előtt mindenki gőzerővel adja ki egymás után a zenéket, csak vegyék, hallgassák, igaz jó lehetőség ez feltörni a semmiből, szokták is írni hogy xy az idei év nyári vagy Ibizai felfedezettje, de ez az időszak az is, ami ontja magából a szemetet.
Akkor ha már a nyár is szóba került, itt az egyik nagy nyári sláger, mindenhol játszották, a mára már ultrakommerszé vált Yves Larock Rise up-ja

A következő szám már sokkal jobban megfogott. Jó lüktetése van a számnak, mondhatni van egy kis szexuális töltet is benne, a férfivokál sem rossz amit ha nem tévedek akkor Patrick Strike szolgáltat. Ez is sláger volt Ibizán, itthon viszont még nem hallottam, íme Chic Flowerz-től a Girl (a video alatta valami gagyi született feleséges, de a zene a lényeg :)


A következő szám nem a legújabb, de egy buliban ketten is megkérdezték a címét, úgyhogy gondolom nem olyan sokan ismerik. John Dahlbäck-tól az Everywhere-t játszák a magyar rádiók is, biztosan sokak kedvence:

A Studio-s buli kapcsán jött az ötlet, hogy erről sem ártana pár szót szólni. Buli előtt ugyanis ellátogattam Axwell honlapjára, ahol találtam pár pólót és pulcsit, amin a DJ logója szerepelt, valamint Feel the Vibe és hasonló szlogenek. Hm… gondoltam menő lehet egy Axwell buliban ilyen cuccokban hasítani, főleg nálunk biztos nem mászkál minden második ember Axwell-es pólóban, aztán a buli közepén szembetaláltam magam egy sráccal, akin pont a weblapon látott pulcsi volt. Annyira azért nem ájultam el tőle, de egyet elfogadnék.

A téma kapcsán megemlíteném a Disco Shit-es cuccokat is, mert azokból viszont volt dögivel. Rövid ujjú, galléros, fekete, fehér és mind aranymintás Disco Shit logóval. Szóval akadtak bőven akik ilyet viseltek, ha jól láttam Bárány Attila is.

A többség a modern tánczenés bulikra azonban egyelőre nem ilyen cuccokban jár. A legtöbb helyen még megengedett a kicsit sportosabb megjelenés, de egyre több flyer-en olvasható, hogy a dress code elegant, cool, ami nagyjából annyit takar, hogy ajánlott viselet fiuknak zakó, és lehetőleg ne sportcipő. A legtöbb igényes fiatal manapság már magától is így öltözködik, de mindenkitől nem várható el, meg elég érdekes látvány lenne, ha minden pasi zakóban feszengene. Van aki ehelyett az igényesebb pólókra esküszik, akad aki a hímzettet, fényes mintásat, szegecseset, de sokan a szolidabb „krokodilosat” vagy az egyszínűt részesítik előnyben. A farmer a legtöbb esetben stabil választás ezekhez. Csajoknál már más a helyzet. Náluk az öltözködésből arra is lehet következtetni, hogy milyen a természetük, mennyire bevállalósak stb. , de náluk is van pár jól bevált darab mint pl.: a szoknya – általában mini, top – sokat számít a dekoltázs, farmer, különféle rucik stb.

Sajnos, amint azt a címben is olvashatjátok Fedde le Grand bulijáról lemaradtunk. Terveztük ugyan, hogy mindkét buliba elnézünk, hogy elcsípjünk mind a két neves Dj játékából valamit, mivel azonban nem volt feltüntetve pontos időpont arról melyikük mikor játszik, ezért nem vállaltuk a kockázatot, hogy a végén egy esetleges rossz időzítés miatt lemaradunk minkettőről. Fedde biztosan őrületes bulit csinált a Sensationben, hírlevélből mindössze annyit tudtam meg, hogy az este folyamán több mint 2000 ember tette tiszteletét.
Ha bárkinek lenne kedve beszámolni a buliról, azt örömmel vennénk.

Valószinüleg nálunk is ehhez hasonló hangulatot teremtett:

Nem sokkal éjfél után lehetett, mire beértünk a buliba. Lauer Krisztián már javában keverte a sláger house-t egy-két csemegével megfűszerezve, majd Antonyo folytatta egy rövid ideig. Sikerült kellőképen ráhangolódni Axwellre, mikor megérkezett a pultba az emberek többsége valahogy nem tudatosította, hogy ez itt a mester, miután azonban beállt a lejátszók mögé kapott is ovációt rendesen. Az elején bőszen osztogatta az aláírásokat, volt aki lemezre, fecnire, de akadt aki pénzre kapta Axwell kézjegyét. Aztán előkerültek a telefonok, legtöbben számot kértek vagy U r a fuckin genius- höz hasonló kijelentésekkel örvendeztették, volt aki ingyen cd-t szeretett volna (a gyerek ennyit írt a telefonba - CD) na Axwell nézett is egy szépet, hogy ez most akkor mit akar, viccelődött is, hogy bevágja a készüléket a tömegbe. Egy óra múlva annyira felfokozott hangulatban volt az első pár sor, hogy azt sem vettem volna észre- ha meg nem lök egyikük, hogy mögöttem pár fiatalember duhajkodni próbál, mondjuk fél perc alatt úgy eltakarították onnan őket, mintha ott sem lettek volna - dicséret a rendezőknek! A buli az aktuális slágerénél, az Its True-nál csúcsosodott ki, az örök kedvencem a Together pedig még rátett egy lapáttal. A végére már jó kis dirty house-t kaptunk, ha jól számoltam pár perccel tovább kápráztatott minket mint két óra, igaz a hallásomat kivéve az összes érzékemet hanyagoltam beleértve az időérzékemet is. A set-je végén Axwell elbúcsúzott a közönségétől, összepakolt és úriember módjára távozott :) .
Meg kell említenem még Antonyot és Niki Beluccit, akik végig készségesen aláírást osztogattak, fényképezték a partizókat azok mobiljaival, egyszóval nagyon közvetlenek voltak.
Axwell után az emberek is lassan továbbálltak.

Összességében óriási buli volt, valószínű, hogy az idén már nem lesz még egy ilyen esténk, mint amilyen ez volt - bár ha lenne, annak szerintem mindenki csak örülne. Köszönjük Studio.

Eric Prydz, Sebastian Ingrosso, Axwell...ők lennének a svéd house mafia. Miért is? A pontos választ nem tudom, ezt az állítást egy hollandtól hallottam, ő már csak tudja mi folyik az országukban, de ha belegondolok, hogy nevük hallatán minden house-őrültet kiráz a hideg, zenéjükre akár a "gyilkos" jelzőt is használhatnám, akkor már látok benne valami rációt.

Közülük Axwell bácsi lesz látható és legfőbbképp hallható. A Studio szerintem tökéletes helyszín Axwellnek, valahogy abba a környezetbe tökéletesen beleillenek az általa megidézett dallamok. Nem tudom melyik arcát mutatja majd nekünk, hiszen neki aztán van a tarsolyában bőven minőségi zene, helyesbítek - csak az van!
Axel Hedfors-ról, azaz Axwell-ről első emlékem a 2002-es Lead Guitar szám, olyan semleges érzéseket váltott ki belőlem, hallgattam is egy darabig, aztán feledésbe merült, nem úgy, mint Mambana Felicidad majd Libre remixe, ami hatalmasat robbant. Szerintem kevés olyan fiatal van, aki nem ismerné. Ha a librét nem is, akkor a Watch the Sunrize-ot biztosan. Ezeket a zenéket 5 év múlva is ugyan ilyen lelkesedéssel fogom hallgatni, mint most, van bennük valami, amit más előadónál nem tapasztalok, nagyon tudja melyik számhoz mit kell hozzáadni, mit elvenni - Sinclar World Hold On-ján klasszisokat javított szerintem. A legnagyobb slágereket azonnal mesterien remixeli, legyen az R'nB vagy Pop, ő még nagyobb slágert csinál belőle, egyszóval a zenélés agytrösztje - már ha van ilyen. Örök kedvenc tőle a Together, a jelenlegi pedig az It's true.
Ilyen tehetség nem sokszor fordul meg Magyarországon, érdemes nem otthon maradni!

Szeretném bemutatni azt a két urat, akik 22-én szórakoztatják majd a nagyérdeműt. Nem akarom önéletrajzszerűen taglalni életüket, csak megemlíteném a legnagyobb slágereiket és pár szót egyéniségükről.

Először jöjjön Fedde le grand.
Fedde elég régóta ott van már a holland top Dj-k között, de világraszóló hírnevet egyértelműen a Put Your Hands Up 4 Detroit hozta meg számára. Nekem személy szerint egy hétig tetszett a szám, miután elkezdték adni a kereskedelmi rádiók akkor meg már kifejezetten untam. Rettenetesen sokat játszották, megőrültek érte az emberek. Miért pont Detroit? Fedde azt nyilatkozta, hogy mindíg is kedves volt számára ez a város, nagyon sok olyan előadó alkotott ott, akik ihlették munkájában, ezért úgy gondolta kijár a tisztelet Detroitnak. A következő slágere a Take No Shhh..már nem aratott olyan nagy sikert. Ugyan azok a tipikus hangminták, melyeket az előző számában használt, hasonló monoton stílus és a szövegnek is "jó sok mondanivalója" volt. Félig keresztet is vetettem már Fedde-re, de az aztán következő remixei hallatán megnyugodtam, most ismét nagyon kaszált a Wheels In Motionnel. Ott van még a The Creeps vagy Basoski Like Dis remixe és még sorolhatnám, de ami most abszolút etalon nálam Fedde-től az a Freeform Five No more conversation remixe, nagyon finomra sikerült!
Fedde-vel csak néhány riportot láttam, de azokból egy szimpatikus fickót ismertem meg, akit kollégái is elismernek és támogatnak. Legutóbb Ausztráliában megnyerte az MTV Best Dance Video díját, de ez előtt is bezsebelt párat a 2007-es év folyamán.
Reméljük nálunk is a legjobbját nyújtja majd a magyarok legnagyobb örömére.

Nagy szerepet játszott ez a nap a blog elindításában. Szép idők járnak mostanában a partiszcénában, de még milyen szépek. Hogy három ilyen rendezvény legyen egy napon, arra már nem is emlékszem mikor volt példa. Olyan sztárparádét kapunk a nyakunkba, hogy azt emlegethetjük egy jó darabig.
MAYDAY, FEDDE LE GRAND, AXWELL.
Ez a három szó izgatja majd a partizókat hétfő éjszakáján. Az első euforikus, a második holland, a harmadik svéd.

---

A Mayday először 5 éve került megrendezésre Magyarországon és nagy sikersorozatot tudhat magának. Aki ide látogat az bőven kap az arcába, technót és progressive house-t, modern tánczenét azonban sajnos nem...

Köszöntök minden zeneőrültet, különösen azokat akik a ma már nagyon populáris modern táczenét favorizálják. A blogban szeretnénk kitérni minden ezzel kapcsolatos témára az előadóktól kezdve a legnagyobb bulikig, reméljük elnyeri tetszéseteket.